Deutschland online bookmaker http://artbetting.de/bet365/ 100% Bonus.

Download Template Joomla 3.0 free theme.

Cikkek

Adatok, nevek a parajdi tanítás múltjából

Nem vállalkozunk a parajdi iskola történetének megírására, és nem csupán azért, mert az elmúlt időről kevés adattal rendelkezünk, hanem azért is, mert a huszonegyedik század embere képtelen azonosulni elődei életmódjával, szemléletével, és mindaz, ami tárgyilagosnak tűnik, könnyen lehet, ha túlságosan is szubjektív, túlságosan is rányomná bélyegét a huszonegyedik századi szemlélet. Ha semmi másra nem is gondolnánk, csupán a felekezeti oktatást elemezzük, szembeállítjuk a református és katolikus iskolákat a fenntartók hozzáállása szerint.

Mert, amíg a többségében református falu önmaga tartotta fenn felekezeti iskoláját, addig a katolikus államvallású osztrák vezetés alatt álló sóbánya volt a katolikus felekezeti iskola fenntartója. És bár az iratokban helyi vallásháborúra utaló nyomokra nem bukkantunk, a pénz meghatározó volt a két felekezeti iskola tanítóinak meghívásánál, az összetanításoknál, a református iskola államosítás előtti megszűnésénél, és még sok mindenben, amire a dokumentumok nem válaszolnak. 

Parajd első írásos említését a Királyi Könyvekben találjuk, ahová jegyezték II. János király Tordán 1564-ben kiadott adománylevelét, amelyben Sófalva, Parajd, Korond falvak közös erdőhasználatáról intézkedik. Feltételezhető, hogy keletkezése sokkal korábbi első írásos említésénél. E feltételezésnek ad helyet a határában részben feltárt Rapsóné vára, a sókitermelés római jellege, valamint a falu hármas tagoltsága. E feltételezések szerint a vár már Kr.e. az I. században létezett (a régészeti feltárások ezt még nem bizonyítják egyértelműen), Görgényalja (Hegyalja) hun település a 450-es években, Bábirkó avar település az 550-es években, a Tanorok rétre a vár királyi népe költözik a Kápolna mezőről 1095-ben, míg Zsögöd (Füves Rét) a kunok rokontörzsének, a lázoknak ad szálláshelyet 1237 körül. (Bővebben Parajdi Incze Lajos: A Hargita lelke c. művében). Információink nincsenek a következő háromszázötven évről, csupán annyi, hogy a reformáció után a falu túlnyomó többsége református.

Parajd református településként a felsősófalvi református egyházközség leányegyháza 1669- ig, amikor önálló egyházközséget alakítva leválik Felsősófalvától. A székelyudvarhelyi zsinat 1669 július 1.- én így nyilatkozik: „Parajd minden jussát mind templombul, ahoz való bónumokból, kezét kiveszi…..Sófalva is ne kenszericze sem Templum építtetésére, sem Praedicátor és Schola Mester házának és azok körülvaló épületek építésére”. Továbbá következtetni lehet a dokumentumból, hogy független kántortanítója van az egyházközségnek (ha név nem is jelenik meg). Mindeddig ez az első utalás arra, hogy talán már ekkor iskola működik Parajdon. 

            Pontos évszámhoz kötött és személyt említő dokumentum a Protocollum Ecclesiarum 83. oldala, amely szerint 1709- ben Jánosi István oskola mestert Parajdról ideiglenesen áthelyezik a tanév befejezéséig (Szentgyörgy napig) a meghalt felsősófalvi tanító helyére. Feltételezhetjük, hogy nem egy, a szabadságát Parajdon töltő oskolamestert kértek meg helyettesítésre Felsősófalvára. 

Ezek után már gyakrabban jelennek meg a református felekezeti iskolára vonatkozó adatok is, bár a tanító sohasem volt az anyagi javak mozgatója, s az oklevelek inkább csak az anyagi érdekeltségű dolgokat rögzítették. Főleg a vizitációs jegyzőkönyvek foglalkoztak iskolai ügyekkel: 

- 1711: a tanító munkáját jónak minősíti, az iskola nem okoz gondot a felettes szerveknek 

-a Protocollum Ecclesiarum 275. oldalán olvasható Halmágyi György magister pere Asztalos Istvánnal 

- 1718: az iskola állapota kielégítően jó 

- 1743: bírálja a tanítót, hogy nem tud vonzó lenni, s ezért kevesen járnak iskolába. Felkérik a „t. prédikátor és mester” urakat, hogy a leánygyermekeket is tanítsák meg írni, olvasni. 

- 1779: esperesi utasítás, hogy Parajdon is építsenek állandó tanítói lakot, ami 1800-ban fel is épül) 

- 1757- 1781 között Nemes János az oskolamester 

- 1786-ban 19 abecista fiút találnak az iskolában 

- 1789: új tanító érkezett, mert a tanulók száma 50-re emelkedik 

- 1790- 1796: felépül a református templom 

- 1800: 16 fiú (3 olvas, 4 sillabizál, 9 a betűket tanulja, kezdő) és van 6 leány is 

- 1810- 1848 (1846 kivételével) nyomon követhetőek a tanulólétszámok (8 és 51 között) 

- 1818: tantárgyak: írás, olvasás, szent históriák, vallás, éneklés, a számtant a gazdasági (ti. földművelés) élet egyszerű számításaira alapozza 

- 1823: ettől az évtől a tantárgyak között megjelenik a HAZAESMÉRET 

- 1829- 1832: tanító Kálmán Mózes 

- 1832- 1834: tanító Miklós Dániel 

- 1834- 1837: tanító Bartha Sámuel 

- 1837- 1840: tanító Pál Mózes 

- 1846: megmozdulnak Némethi József tanító elmozdításáért (ebben az évben ismeretlen okok miatt a tanítás szünetel 

- 1850 – 1861 Bakó Dániel

- 1852: új iskola épül 

- 1853: 3 forint kerül könyvekre 

- 1864- ig nincsenek nevek 

- 1861- 1872: tanító Kovács József 

- 1872- 1874: tanító Kiss Mózes 

- 1874- 1876: tanító Fiátfalvi Bokor János 

- 1876- 1879: tanító Szőcs Dániel 

- 1880- 1886: tanító Horváth János 

- 1887: a református felekezeti iskola megszűnik. Újraindul 1919. szeptember 7-én, egyesített református és katolikus népiskolaként. 

- 1919: tanítók: Zilahi S. Géza (1920- ban repatriál Magyarországra), Kovács Mihály (volt állami iskola igazgató, 1920- ban visszamegy az állami iskolához), Zsarnay Margit (1920- ban eltávozik) 

- 1920: tanítók: Bálint István, Zsigmond Zoltán (parajdi születésű), Laár Mária (Laár Ferenc ref. lelkipásztor testvére). Ebben az évben létrehozzák a román állami iskolát, a református és katolikus felekezeti iskolák összevont felekezetközi iskolaként működnek tovább, közösen megosztva a tanítókat.

- 1923: Kakuts György (a katolikus felekezeti iskolától jár át tanítani), Kakucsné Veres Ilona majd 1924- ben Szőcs Erzsébet (Sepsiszentgyörgyön végezte a tanítóképzőt). 

- 1925- ben az állami tanfelügyelőség megszünteti a felekezetközi iskolát, amely az államiba beolvad, de a katolikus egyház külön fenntartja felekezeti iskoláját. 

 

A római katolikus egyház 1747- ben lett önálló plébánia. Ezt megelőzően Köszvényesnek volt szórványa, majd Szovátának leányegyháza. A Sóbánya Hivatal a római katolikus egyháznak kezdettől fogva kegyura, patrónusa volt. Állítólag Mária Terézia császárnő rendelte el, hogy a sóbánya patronálja a római katolikus egyházat és azt is, hogy lehetőleg a sóbánya hivatalnokai római katolikusok legyenek. Az egyház mellett működő római katolikus iskola ezektől az időktől 1948- ig, az államosításig folyamatosan működik. Az első évekből a tanítókra nézve nincsenek adataink. 

- 1780 körül tanító: Egyed József 

- 1810- es évek közepétől 1860 körülig Bartók Tamás a ludimagister 

- 1870- 1890-es évekig: tanítók: Barta József és Tóth István (1897-ig) 

- 1899- 1925: Kakucs György, Kakucsné Veres Ilona, Hajdú Géza 

Az 1916- os betöréskor a Római Katolikus Plébánia minden régebbi dokumentációja eltünt, csak 1929-cel kezdődő szűkszavú Historia Domus-a és az egyháztanács azonos időszakra vonatkozó jegyzőkönyvei vannak meg (ismereteink szerint). 

- 1931-ben a rom. kat. templom mellé építenek egy új épületet a kultúrház és a harangozói lakás részére.

- 1939 tanító: Búzás Endre. Ekkor épül a harangozói lak mellé a két tantermes iskola. 

- 1940 tanítók váltakoznak: Paál István, Balázs Alajos, özv. Wenger Lajosné Sinka Ilona (egészen a háború végéig) 

- 1941 tanító Csergő Erzsébet (keveset marad) 

- 1945 tanítók: Both Soós Rozália, Simonfi Antal (ezen évben meghal), Vermesi Emília 

- 1946 tanítók: Kóródy László és Both Soós Rozália 

- 1947 tanítók: Both Soós Rozália és Soós József 

- 1948- az iskolák feletti államosítás kiteljesítése: megszűnik a katolikus felekezeti iskola 

A zsidó hitközösség Vasút utcai imaházában tanulnak héberül írni és olvasni a hitközösség gyerekei. E tevékenységet az állam nem támogatta.

 

Községi és állami iskolák

 

 

- 1880: „ a község saját erején a kornak megfelelő iskolát épített”. Ekkor kezdődik a községi iskola működése. 

- 1880- 1887 között a faluban három iskola működik: református és római katolikus felekezeti, valamint a községi.

- 1886 – 1926 Kovács Mihály igazgató tanító

-1887 – 1894 Veres Ferenc kántor tanító 

- 1895 – 1911 Damó Dénes

- 1897- ben az állam átveszi a községi iskolát az ott tanítókkal együtt, sőt kötelezi magát egy negyedik tanító kinevezésére is. 

- ettől az évtől egyelőre 4, majd 5 tanerős az iskola, az I. világháború után 6, később 7 tanerővel működik 1940- ig. A következő tanítók nevére bukkanunk: Nevorál István, Pauerné Lazarics Kornélia, Orbók Gyula, Vitálisné, Ozsváth Anna, F. Stefánia, Szabó Margit, Varga Elvira, Tiboldi Júlia.

- 1934- től: Hajdú Géza és Böjthe Miklós mellett ott találjuk: Tolcic Victor, Zamfir Haralambie, Draganoiu Nicolae, Alexandru Grigore, Moldovan Traian, Tabacariu Dumitru, Popa, Lidia Straja, Gheorghe Musat, Plesca Laurentiu, Boieru Cristina, Coman Ecaterina tanítókat, és még másokat. A tanítás kizárólag románul folyik. A sok név azért szerepel, mert nagy része egy-két hónapot, esetleg évet marad.

- 1940- impérium váltás, a román tanítók elmennek, a tanítás magyarul folyik 8 tanerővel: Böjthe Miklós, Herényi János, Szőke Mihály, Trkala Katalin, Szabó Klára, Fülöp Antalné sz. Tiboldy Júlia, Zsigmond Albertné sz. Szőts Erzsébet, és Bene Lászlóné sz. Molnár Vilma. 

- 1940-1944-ig 8 éves általános iskola

- 1944- 46 – ig visszaáll 7 éves iskola rendszerbe

- 1946- 1949 között Egységes Gimnázium alakul, I., II., III. osztálynak megfelelő középiskolai tananyaggal. Mellette az elemi iskola is működik 7 osztállyal.

- 1949-1950-es iskolai évvel kezdődően a 7 osztály alsó (I-IV) és felső (V-VIII) osztályokra tagozódik, A II. tagozat középiskolai jellegű. A VII. év elvégzése után a VIII. osztályba, ami megfelelt a régi típusú iskola V. osztályának, felvételi vizsga alapján nyer felvételt a tanuló.

A II. tagozaton középiskolai tanerők hiányában  tanítói oklevéllel is taníthatnak helyettes tanári minőségben. 1952-ben alkalom nyílik az egyetemre levelezőként beiratkozni, és a vizsgák sikeres letétele után II. tagozatra jogosult végleges tanári kinevezést kap a tanerő. 

-1950-ben a bányatelepen I-IV osztályos iskolát alapítanak, ami az ott lakó gyerekek nagy létszáma tett indokolttá, majd ezt követte hasonló meggondolás alapján a zsögödi iskola megnyitása.

-1962-ben az egykori óvodára emeletet építenek, és megtoldják még négy osztályteremmel, kialakítva az emeletes épület mai formáját.

-1970-ben végez az első korosztály, akik már tíz osztályt jártak. Az utolsó két év szakképzésnek minősült és azoknak adott lehetőséget a község falvaiból, akik nem akarták középiskolákban folytatni tanulmányaikat. Ez az oktatási forma kisebb – nagyobb átszervezéssel 1999-ig tartott.

- 1976 – 1980 között aszfalt kerül az iskola udvarára, sportpályává alakítva azt. Ekkor épül az iskolaműhelynek és fizika-kémia laboratóriumnak helyet adó épület is.

- 1980 – 1983 között felépül a tornaterem

Az oktatás a kimondottan iskolaépületek (a csengős, az emeletes és a katolikus) mellett, a nagy gyereklétszám és kevés tanterem miatt, több épületben zajlik: az egykori posta (Fujer ház), a kántori lakás, az egykori szülészet, a mai rendőrség, a kultúrotthon, a napközi otthon épületeiben. 

- 2002-ben felépül az új, négytantermes épület

- 2006-ban az óvoda új épületében kezdi meg tevékenységét 

Közben a zsögödi iskola gyerekhiány miatt beszünteti tevékenységét, a más épületekbe kihelyezett osztályok visszaszorulnak a központi épületekbe, ahol a szükséges osztálytermeket elfalazással alakítják ki.

-2011-ben a bányai iskola is bezárja kapuit, a gyerekeket iskolabusz szállítja az alsósófalvi, illetve a parajdi iskolába. Ugyanebben az évben összpontosított vezetés alá kerül a község három iskolája Parajd központtal.

 

 

 

Cs. A.

 

Ön itt van: Home